Vulkánok kategória bejegyzései

Katasztrofális szupervulkán-kitörést okozhat a földrengés

A szupervulkán attól is aktivizálódhat, ha a magmakamrán például szeizmikus tevékenység miatt repedések keletkeznek – ismertették következtetéseiket az University of Illinos kutatói, az Amerikai Földtani Társaság éves ülésén.

Föld mélyén szunnyadó armageddon

A vulkánkitörések a természet legfélelmetesebb, pusztító jelenségei közé tartoznak.

Katasztrofális szupervulkán-kitörést okozhat a földrengés bővebben…

Jégokádó vulkánok lehetnek a Plutón

Jeget okádó vulkánoknak tűnnek a Pluto felszínén megfigyelt hegyek, és ez új kérdéseket vet fel a távoli kisbolygó geológiai aktivitásáról egy frissen bemutatott kutatás szerint, amely a New Horizons űrszonda Földre továbbított adatai alapján készült.

Behorpadt hegyeket vizsgáltak

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája július 14-én haladt el a törpebolygó mellett olyan közel, amennyire ember alkotta szerkezet még nem jutott.

Jégokádó vulkánok lehetnek a Plutón bővebben…

Evezés az aktív Kilauea vulkánnál

Alexandre Socci elképesztő fényképeket készített a Kilauea vulkánnál evező Pedro Oliva profi kajakosról. A Hawaiin található aktív Kilauea vulkán közelében szerettek volna videó felvételt készíteni egy televíziós műsor számára. Pedro úgy döntött, hogy közelebb merészkedik, kajakjával és a lávafolyam közvetlen közelébe evezett. Hamarosan a csapat többi tagja is követte, így elképesztő felvételek készültek. A víz közel 90 fokra hevült fel, a felszínén mindenhol izzó lávafoltok lebegtek. A kajakok így is sok helyen felhólyagosodtak az extrém körülmények között, még az egyik evezőlapát is megolvadt a forró lávától.

Evezés a Kilauea vulkánnál

Evezés az aktív Kilauea vulkánnál bővebben…

Turisták ezrei rekedtek Balin egy vulkánkitörés miatt

Eddig 692 repülőjáratot kellett törölni, miután kitört a Bali szigete melletti Lombok legnagyobb – és egész Indonézia második legnagyobb – vulkánja, a Rinjani. Emiatt több ezer turista rekedt a szigeten.

November 1-én tört ki a Rinjani vulkán. AFP PHOTO / PIKONG

Balira látogat az Indonéziába igyekvő turisták 40 százaléka, mintegy négymillió ember, szóval az egész indonéz gazdaságnak komoly csapás lehet ez a vulkánkitörés. Főleg azért, mert júliusban és augusztusban is volt fennakadás, akkor a Jáva szigetén lévő Raung vulkán miatt.

Három métert is emelkedhet az óceánok vízszintje az antarktiszi olvadás miatt

A számítógépes szimulációkkal elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy az óceánok néhány évtizedes felmelegedése miatt bekövetkező jégolvadás olyan olvadási folyamatot idézhet elő, amely még évszázadokig, sőt évezredekig folytatódhat.

Három méterrel emelkedik több évszázad alatt az óceánok vízszintje, ha az általános felmelegedés hatására elolvadnak az Antarktisz nyugati részének nagy gleccserei, és az Amundsen-tenger kisebb jégfolyamai is teljesen destabilizálódnának – hangsúlyozták a klímaváltozás következményeit kutató potsdami intézet (PIK) tudósai.

Fotó: Burzsuj blog

Három métert is emelkedhet az óceánok vízszintje az antarktiszi olvadás miatt bővebben…

Újabb vulkánkitörés okozhat katasztrófát Szantorinin

Annak előrejelzése, hogy egy vulkán pontosan mikor és milyen mértékben fog kitörni, a vulkanológusok számára igen nehéz feladat. Bár a kitörések előrejelzése valamivel pontosabb, mint a földrengéseké, ennek ellenére van tere a fejlődésnek. A Scientific Reports-on megjelent tanulmány Szantorini példáján keresztül mutatja be, minek kell történnie a magmakamrával, hogy a vulkán kitörjön – számol be az IFL Science.

Az újabb kutatások azt vizsgálják, mekkora a szupervulkánok magmakamrája, és milyen gyorsan tudnak feltöltődni. Eszerint nagyjából 500 évre van szükség, ameddig egy szupervulkánban végbemenő folyamatok lehetővé tesznek egy újabb kitörést.

Az új tanulmány egy, a Görögországban lezajlott mérések és helyszíni munkálatok alapján létrejött modellt mutat be. A vulkán kitörését eszerint a magma nyomásának és térfogatának vizsgálatával szeretnék előre jelezni. Ezt a modellt a görög szigeten tesztelték.

Szantorini a legvalószínűbb inspirálója Atlantisz mítoszának. Az i.e. 1500-as évek hírhedt kitörése teljesen elpusztította a korszakban Thérának nevezett szigetet, és az ott élő minószi kultúrát. A kitöréskor nagyjából 60 köbkilométernyi vulkanikus anyag távozott a tűzhányóból. A magmakamra kiürülése után a sziget nagy része az Égei-tengerbe merült.

Az évek során egy új, kisebb vulkán jött létre a sziget alatt. A tudósok bizonytalanok a kitörés időpontját illetően.

2011 és 2012 között a londoni Royal Holloway két PhD hallgatója ellátogatott a szigetre, ahol alaposan megvizsgálták a régi vulkán törésvonalait. Arra jutottak, hogy a magmafeltöltődés igen előrehaladott, és úgy tűnt, katasztrófa fenyeget. A kutatók nagy meglepetésére a vulkán aktivitása fokozatosan csökkent.

A tudósok a vulkán vizsgálata után arra jutottak, hogy egy újabb kitöréshez nagyjából 0,04 köbkilométer magma feltöltődésére van szükség. A 2011 és 2012 közötti periódusban ennek fele fel is töltődött, tehát egy esetleges kitörés akár a mi életünkben bekövetkezhet.

Mintát vesz a Szaturnus holdjáról a Cassini űrszonda

A Cassini-űrszonda, amely szerdán közép-európai idő szerint 18 óra tájban mindössze 49 kilométerre repül el a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a déli pólusa felett, mintát vesz a sarkvidéken feltörő gejzírből.

Az Enceladus egyike a külső Naprendszerben annak a három égitestnek, amelyen aktív kitörési tevékenységet észleltek. A korábbi vizsgálatok alapján bizonyítottnak látszik, hogy a Szaturnusz holdjának jeges felszíne alatt globális óceán húzódik meg. A feltételezések szerint az Enceladuson feltörő gejzírek a felszín alatti óceánból származhatnak – olvasható a Space.com hírportálon, valamint a NASA honlapján.

A Cassini 21. alkalommal közelíti meg az Enceladust. Az űrszonda szinte napra pontosan 7 éve, 2008. október 25-én a felszínt mindössze 25 kilométerre közelítette meg, ám a gejzíren keresztül már sokkal nagyobb magasságban repült el. A legutolsó randevúra ez év december 19-én kerül sor, amikor a Cassini 4999 kilométeres magasságban száguld el az égitest felett.

“Minden korábbinál mélyebben +merülünk alá+ a déli póluson feltörő gejzírben. Így lehetőségünk adódik, hogy egy Földön kívüli óceánból származó eddigi legjobb mintákat gyűjtsük be” – hangsúlyozta Curt Nieburg, a Cassini-program tudósa, vázolva a kutatási terveket.

Az űrszonda ugyan nem rendelkezik az idegen életformák keresésére szolgáló berendezésekkel, ám a Cassini műszerei által elvégzett mérések alapján a kutatók képet kaphatnak arról, hogy mennyire élhető lehet az Enceladus felszíne alatt húzódó globális óceán. A mintavételhez az űrszonda kozmikus porelemzőjét (CDA/ Cosmic Dust Analyzer) alkalmazzák, amely másodpercenként 10 ezer szemcsét képes “befogni”.

A vizsgálatok során vett mintákból a tudósok azt szeretnék megtudni, hogy található-e molekuláris hidrogén a gejzírek által kilövellt permetben. Amennyiben igen, ez a mélyben az óceán vizét folyékony állapotban tartó hidrotermális aktivitásként értékelhető, vagyis potenciálisan biztosítottak az élet feltételei. A kutatócsoport szeretné elvégezni a minták vegyelemzését is, hogy kimutathassák az esetleg bennük lévő szerves vegyületeket. Emellett tervezik meghatározni, hogy egy-egy kilövellés során mennyi anyag kerül a világűrbe.

A “találkozásra” közép-európai idő szerint 18 órakor kerül sor, a Cassini viszont csak 3 órával később “jelentkezik be” a földi irányítóközpontnál, a randevút megörökítő első felvételeket csütörtökön késő délután, vagy péntek reggel teszik közzé.

A begyűjtött minták első részecskeelemezését körülbelül egy héttel az átrepülés után végzik el, de a részletesebb vizsgálatok több hetet is igénybe vesznek.

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogramnak a szondája, amely 1997. október 15-én startolt Cape Canaveralról. Hét évvel később, 2004 júliusában jutott a Szaturnusz közelébe, a program célja a gázóriásbolygó és gyűrűinek vizsgálata, holdjai felszínének feltérképezése, valamint geológiai múltjuk megismerése. A Cassini emellett eljuttatta leszállóegységet a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Huygens 2005. január 14-én ereszkedett le a Titánra. A Cassini missziója két év múlva, 2017 szeptemberében fejeződik be, amikor “alámerül” és elég a Szaturnusz légkörében.

Az űrszonda 366 kilogramm tudományos műszert szállít a fedélzetén. Közülük a Magyar Tudományos Akadémia kutatói részt vettek a Szaturnusz mágneses mezejének erősségét és irányát meghatározó fedélzeti magnetométer (MAG), valamint az elektronok és protonok energiáját és elektromos töltését mérő plazma spektrométer (CAPS) kifejlesztésében.